A Gibártra érkező vendégeink a környéken nagyon sok kirándulási lehetőséggel élhetnek. Pár kilométerre történelmi helyeket és érdekességeket fedezhetnek fel a hozzánk érkezők, ezeket szeretnénk bemutatni egy pár mondatban az „Abaúj közelről” című kiadványból.

A történelmi Abaúj vármegye nevét az Aba nemzetségtől, illetve az általuk épített Abaújvártól kapta. E festői szépségű vidék Trianont követően az ország középső részéből peremvidékké vált. Hazánk Észak-keleti csücske Borsodként él a köztudatban. Mint a legtöbb patrióta, az Abaúji ember is büszke származására, szeretett szülőföldjére. Jóleső érzéssel nyugtázza, ha természeti, szellemi értékeit a messziről jött ember is megcsodálja, viszi jó hírét az országba, netán a nagyvilágba. Az Északi-középhegység három kisebb tájegységet, a Cserehátot a Hernád-völgyét és a Zempléni-hegységet foglalja magába. A Cserehát szelíden simuló lankái a Hernád-völgye üde változatossága, a Zemplén bércei, kristálytiszta erdei patakokkal díszített völgyei lenyűgözik az idelátogatót. Gibártról elindulva az Aranyosi-völgy, Boldogkő vára, a boldogkőújfalui kőtenger, a regéci várrom, Aranygombos Telkibánya, az újjáéledt Szanticska és megannyi érdekesség várja a turistákat. Károlyi Gáspár, Szenczi Molnár Albert, a Rákócziak, Kazinczy Ferenc, a vizsolyi templom és az itt őrzött Károlyi Biblia, kastélyok, kúriák, műemléktemplomok, az abaúji keresztszemes hímzések, a gönci hordó, a kertészeti kultúrák fémjelzik a szellem nagyjai és a kétkezi ember évszázados gyümölcsöző együttműködését e történelmi tájakon.

Maradandó élményt, testi, szellemi felüdülést kívánunk minden Abaújba látogató vendégünknek.